"azon az úton akarok elindulni, az egyetlen szeles úton, én vagyok az őszhajú lányka": dudorásszuk itt camille-jal.
mert hogy még nem is mondtam: a héten kitéptem életem első ősz hajszálát. aztán rögtön meg is bántam, mert hát nem úgy gondoltam én, épp csak meg akartam nézni, hogy jól látom-e. (ráadásul jött még vele - ó borzalom! - kettő barna...)
egyébként meg az ősz is maradhat. ha már a bölcsességfogak nem akarják jelezni, hogy idővel azért mégiscsak egyre több dolog kerül kintről belülre, bentről kívülre: pigmentek, gyökerek, ásványok, formák és színek feltartóztathatatlan világjárása...
hát most várom a következőt...
4 megjegyzés:
üdv a klubban, kedves szemtelenül '84-ben született. :)
Szeretnék gratulálni az esküvőn előadott (január 4-i) performanszhoz. Gyönyörű, szinte könnyfakasztó volt. (és ez nem vicc) Nem kéne elgondolkodni valami zenei pályafutáson?
hát köszönöm, kedves xy (norbi?)!
gondolkodni gondolkodom, de a pálya rögös, én pedig nem vagyok jó futó. inkább csak így eldudorászom. :) ha vannak, akik "nyitott füllel, emelt szívvel" hallgatják, nekem elég.
Kis őszikéid! Nálam meg egy őszi kép született e habókos hétvégén ;)
Megjegyzés küldése