Mi volna, ha megpattannék? - mondtam magamban álmomban, miközben várt rám a fényesre suvickolt jövő. X. videófilmeket nézett saját elképzelt karrierjéről, a kisszobában. Én a nagyszobában szintén végeérhetetlen dialógusokba merültem magammal. Az ágy túl nagy volt nekem. A terasz is nagy volt, és már hemzsegett az ünneplőktől. Tengerpartra nézett...
Arra gondoltam, ha már egyszer mindenki itt van, hát inkább választok valaki mást (Z.). Közben X., egy másik, a vállamra sírta, hogy hirtelen nem szereti már feleségét, mit tegyen. És akkor felsejlett bennem, hogy az EGÉSZBEN nem vagyok biztos.
Y. a tengerparton sétálgatott. Egy darabon elkísértem, megsejteni, ő mit gondol. Nem gondolt semmit. A hullámokat nézte.
Elgyötörten ébredtem, még szerencse, hogy ott volt az a sok mosogatnivaló, amibe belefullajthattam az egész kócerájt.
Eltörölgetnéd?
Ha hazajön majd, azt mondom neki, nyugtalan voltam nélküled. Illetve jaj, nem is: azt mondom, restless... és a félsz: mi van, ha a restless nem is EGÉSZEN azt jelenti?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése