A-moralitás

"Jó"
mondta a hang,
mindenkié
volt az asztal, az étkező,
volt a fa, a tüzi,
mindenkié volt:
a hang.
Jó
is volt.
Eltéptem
- szakítottam -
tépázott tollaimat
ki nevezte
jónak
lenni veszélytelen
lenni erős
lenni jó.

Vagy
voltál.

Akik kiráztak magadból,
mára megőrültek.
Akik megéltek őrültnek,
mára halottak.
Ha gondolsz rájuk,
élnek.
valahol
tényleg.

És itt vagyok
megint
jó
volt
- de jó -
jótalan.
Egy ismeretlen mellen nem
ismerni a hátrahagyott
tüzet,
asztalt,
hangokat.
hallok ma is még:
az ismeret
lel ki,
a hideg.