Szóhoz sem jutok. Lehet, hogy azért, mert annyi itt a szó. Erről-arról. Ökoiparról, kartográfiáról a fenntartható fejlődés szolgálatában, hulladékkezelésről, kertekről, perspektívákról. Egész egyszerűen felvillanyoz, és inspirál, és magával ragad. Aztán este persze kimosva az agyam a lehetséges üresig. Tegnap este például 9-kor beájultam, hogy aztán reggel még pirkadat előtt kimenjek a parkba (abba a szépbe) futni, szaladni egy kicsit, hogy megteljen az a fej, és meg is telt, és felkelt a nap is.
Ők meg itt az osztályom meg a Diák Egyesületben a Bizottság, amelyhez tartozom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése