2008. november 13., csütörtök

Munkál (atlanít) tatók!


Kinek fedtétek fel kényességtek titkait? Kik tudják, hogy mely erények függvényében vesztek kegyetekbe? Sorsokról döntő, mindenható atyafiak! Válaszoltok-é megtört bizalmú koldus-bukott tehetségek esdeklő szavaira egy odavetett nemmel legalább?

Pökhendi én vagyok (ez utolsó kiváltságom), és talán dolgozni se füllik drogtól sárga fogam... Megyek, utazom... ki éri el levegőben kalimpáló lábam?

Elől harap, hátul rúg... Ti akartátok...

2 megjegyzés:

valaki írta...

Pedig munkál...
Így készült fotó a hordóról, tele esővízzel, ma már a padláson várja a fagyot, kong
láthatnád

Judit írta...

őszre munkál,
tetőről csordogál,
fagyni készül míg
fals panaszt dalol.