a terv

a terv időbe és térbe ágyazott.

idő? kérdezte, és a párnába ásított... "térbe"... az orrához nyomta a fehér lepedővásznat, kihasadt belőle a gomb és a gomblyuk nem akadt... felkönyökölt, mert egy másik földrész jutott eszébe, ahonnan hazajönne nagyot aludni... fogj magadnak egy taxit, nem tévedhetsz el, a címet megjegyzed, aztán fogmosás, a tükörben rájössz, hogy hazataláltál, egybemosódó formák, tudod, a párna nyom majd rá egy valamilyen rajzolatot, ez biztató akkor, amikor fehérre szívta az éjszaka megtervezett álmaid, mert térben és időben bőven mégis valahogy kerettelen lehelted vissza a beszívott levegőt a kiszívott világba... tenyérbogár mászik a karodba fel...