Van, hogy megcsorbul egy fénynyaláb.
Azt hívják árnyéknak.
Ez továbbra sem szomorú.
Én vagyok az.
Van, hogy kifeszül egy kép a vásznon.
Úgy mondjuk, vége van.
Ez folytatható volt.
Már nem az.
"Ha egy tányérról levest ettél, az üresen maradt tányérra azt mondod: piszkos; pedig nem tapad rája más, mint annak a levesnek a maradéka, melyet előbb mint tisztát ettél... semmi nem önmagában jó vagy rossz, csak a helyzete szerint." Weöres
"A vonatsínek
egymás mellett
mennek,
de valahol messze
összeérnek.
Apa szerint
csak a végtelenben.
Apa és anya
is egymás mellett
mennek,
én meg középen,
mert én vagyok a végtelen,
ahol ők összeérnek."
Kiss Ottó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése