2008. január 19., szombat

künsőséges otthonosság

Nagyvárosi életem (ezen szakaszának) utolsó másfél hónapjában eszmélek: mégis létezik Lyonban egy olyan szféra, amelyről könnyen elhihetem, hogy nekem akar itt feltárulni.

Együtt szelem át a várost úgy 300 (tavasztól - már nélkülem - 2000 (1999?)) sorgörkorcsolyás társsal mostantól minden maradék péntek este,a nekünk lezárt utakon énekelünk, míg nyilvánvalóan hamis identitásokat kreálva, lehetetlenségükkel egymásra licitálva mutatkozunk be (semmit nem számít, ki is vagy valójában, most csak úgy... gurulsz). Fékezni még nem tudok, így különösen lejtőn könnyen megy az ismerkedés, és persze mindig akad, aki egy-két jótanáccsal ellásson...

A Rhône vízén billókázó hajókon isszuk meg utána szomjoltó sörünk (Thomas, Eve, Thomas P, Chloë, Indra - róluk még mind írnom kell), és ismerősökkel futok össze lépten-nyomon, mint aki itthon van. Tunéziai barátom, Amine, aki elektrorockot hallgat a Zeneakadémián, csak azért lép be a kebaboshoz, mert meglátott az ablakban, a görkorisok közt is ott van Birgitte (Linz, Ausztria) és Vera (Németország), de a héten láttam például azt a néger kisfiút is, akit még szeptemberben fotóztam le a Saint-Jean-nál. Egy kicsit árkosnak találtam a szemeit, igaz: korareggel volt.

A szombat reggeli piac után immár teraszon iszom meg hétvégi kávémat, rálátni az egész színes szegletre; hosszan gyönyörködöm.

Mindez annyira szép: kicsiny szobámba importálható apró ajándékok, alig férünk itt már, a meghittség pedig nőttön nő, míg szakdolgozatom (lassan) gyarapodik.

3 megjegyzés:

Zsolti írta...

Of desire and of needs.
Of simple and of potential.
Of maybe and of the possible.
Many mysterious elements,
For the treasures of the technical.
Much time to imagine,
Many dreamed moments,
To seek to find,
For this pleasuse from further away.
Intersections.
Of knowledge and to want, also.
To invent worlds
Push back the maybes,
So that almost everything,
After all, becomes possible.

Judit írta...

i'd rather say... to invent worlds, be immersed in every single maybe that reveals itself, so that almost everything becomes a possible.

Zsolti írta...

every single world where you immersed in is an opportunity to invent your own version about it... and after all everything becomes possible...