2008. május 29., csütörtök

Jean-Michel

Naporàs mester ùgy lett belôle, hogy nyolc éves moszkvai teàzàsànak egyik fàzos szeànszàn azt mondta: hazamegyek. Elôvette a térképet, és megkereste azt a francia vàrost, ahol a legnagyobb a napos oràk szàma. Odaköltözött.
Opportunistànak mondja magàt (Rastignac-féle), igy lett belôle egy év alatt okleveles naporàs mester. Szeretik a hitelességet - teszi hozzà enyhe kaliforniai akcentussal, majd a szemembe néz, és azt mondja, Zsüdit, maga igazàn elragado, és hoz az eltörött vàza helyett egy màsikat, két szàl rozsàval.

Azt hiszem, irok rola egy könyvet.

2 megjegyzés:

valaki írta...

KŐ VETÉSI TÁVOLSÁG
Szeretem a filmjeidet. Szépek!

Judit írta...

a szépség idônként - hogy is mondjam - cél is... ahogy példàul a hangomat hajlitom... furcsa egy ügy, mert hàt mit mond Kant ? azt mondja, hogy a Szép az, ami érdek nélkül az, de hogy is mondjam, nem is érdek, inkàbb csak egy csipet szàndékoltsàg, viz felé rohano üde meztelenség