The Company

Még a részletes munkafeltételek megtárgyalása előtt vagyok, de már feltételesen alkalmazott egy CÉG. (Eladtam a lelkem, és még csak azt sem tudom, jó pénzért-e.) Viszont kitanulok, betanulok, felszippantok valami újat (mint a kiskakas a sok vizet: úgy).

De hogy egy anti-business családból indulva milyen sales-szakember lesz belőlem (hogy van a sales magyarul?), na azt meglátjuk.

Jó napot kívánok! Bizonyára hallott már a szakkiállításainkról. Csak ajánlani tudom 2011-es újdonságainkat.

Sajnos a magyarországi gazdasági helyzet miatt nem fogunk tudni idén a kiállításon résztvenni.

Oh... Sajnálom. Viszontlátásra, és kitartást a továbbiakhoz...

Vagy mi?!

Persze az eladandó termék alapjában véve minőségi, és valóban értékes (nem tamagochi-árusnak állok): ez jó.

A szakkiállítás jó, mert:

emberek találkoznak

eszmét cserélnek

újat alkotnak

újat tanulnak

és persze az egész közben ideális esetben kellemes időtöltés is...

Emberek találkoznak: ez jó! Ezt szeretem... Én meg leszek az egész bulinak a házigazdája. Úúúúúú, ez tetszik! Magyarországon olyan 2-3000-es. Az már olyan testes kis összeröffenés!

Most reggel van: optimista vagyok. Esténként fakadok sírva, mikor eszembe jut, hogy a kliensek nem hogy nem fognak hozzámbújni, mint ahogy a gyerekek teszik, de még csak ott sem lesznek a szemem előtt. Egészen más jellegű visszajelzésekből kell majd megélnem. Én? A jég hátán is!

És most először majd magyarul! És most először könyörtelen, német profizmussal...